CatSkill

Jó volt találkozni Mesivel, ezer éve nem láttam már, bár nem sokat válozott. Azt mondta, abbahagyja a sulit és majd levelezőn folytatja, addig pedig elmegy dolgozni. Holnap lesz az első munkanapja egy nyomdában. Remélem, ez tetszeni fog neki, mert a sulit nagyon utálta. Velem nem trötént semmi extra, suli után vásárolgattam egy kicsit a mangóban, dumáltam Mesivel, most meg itthon vagyok. De már csak 2 nap és megyek Olaszországba!!! Alig várom, már negyon régen jártam ott utoljára :))
Ja és persze a fogyókúra folytatódik. Kata tegnap még arról szövegelt, hogy egész nap nem fog enni semmit, csak amit a suliban adnak, de ma már csokikkal megrakodva jött be. :))
Azért én kitartóbb vagyok. Főleg mert ma olyan kaja van, amit utálok: brokkolis, túrós lasagne.
Nem is ettem meg... csak a felét. Annyit muszáj, mert ma még nem ettem semmit. És már nem is fogok.

Tegnap találkoztam P.-vel és elmentünk biliárdozni... Csak egyszer sikerült megvernem, de az is az ő hibája volt, mert rossz helyre ütötte be a feketét. :) Pedig én általában jól biliárdozom, de úgy látszik a tegnap nem az én napom volt.
Láttam a Charlie és a Csokigyárat. Aranyos film, nekem tetszik. Villy Wonka gúnyos mosolya pedig felejthetetlen :))
A mai nap elég uncsi volt, nem történt semmi különös. Visszamentem a suliba. Egyik barátnőm azzal fogadott, hogy lement hétvégén egy másik barátnőmhöz és hogy 3 pasival volt egyszerre... Na most ez a lement-et úgy kell érteni, hogy egy kis paraszt faluról van szó, amiben 1 kocsmán kívül nincs semmi. De persze ez még nem lenne gond, de történetesen én is jártam ott milliószor és ismerem azokat az embereket... Kanos parasztok. De szó szerint.
Nem értem, hogy volt képes lefeküdni azokkal a pasikkal.... Azért kicsit jobban is megválogathatná a partnereit mert ez azért már tényleg gáz.
Én még bottal se érnék hozzájuk....

Ma apás nap volt. Örülök, hogy kimozdulhattam végre egy kicsit, kezdett az agyamra menni ez az egész heti punnyadás. Mivel ez az utolsó hétvége, mielőtt elutaznék, elhatároztam hogy bulizni fogok, de hát ez nem jött össze :( Mondjuk egy ilyen betegség után nem is lett volna a legjobb. P. megígérte, hogy amint meggyógyulok, elmegyünk bulizni és bepótoljuk a múltkorit, amiről lázasan távoztam (vele!) még éjfél előtt. 
Nem tudom hogy lesz erre időnk, szerintem sehogy. Sőt, biztos hogy sehogy, mert én pénteken már utazom, szóval maximum az az utáni hétvége jöhet szóba.
Furcsa, de alig várom hogy visszamehessek a suliba. Mondjuk lehet hogy csak az a kedves sms dobta fel a napomat amit tőlük kaptam. Azt írták gyógyuljak meg és hogy hiányzom :))) Aranyosak.
Ma, amikor tesómmal a kocsiban ültünk elkezdett mesélni arról, hogy mennyire megromlott a kapcsolata a barátnőjével és hogy ő (mármint a tesóm) már megfenyegette a szakítással, ha nem változik meg. Egészen ledöbbentem. Azalatt a két és fél év alatt, amíg jártak én mindig is egy csöndes, visszahúzódó lánnyal találkoztam, aki alig mert hozzánk szólni 1-2 szót, most meg olyanokat hallok róla, hogy ordibál meg öngyilkossággal fenyegetőzik, ha a tesóm elhagyja... Érdekes.
Mondjuk lehet hogy csak azért lepődtem meg ezen, mert én a kis lúzer fejemmel hajlamos vagyok rá, hogy mások életét mindig tökéletesnek képzeljem el...
Hát ez valószínű. Nincs elég önbizalmam. Pl. a múltkor is egy barátnőm (akinek az életét mondanom sem kell a tökély csúcsának képzeltem el a modellkedésével stb.) közölte hogy ő igazából irigyel engem és hogy szívesen lenne az én helyemben.
Hát így állunk.